Általános leírás

A Maros Szoros Natúrpark egyediségét és értékét az itt kialakult természet-ember kapcsolat és az ez alapján történő, évszázados hagyományokra alapuló emberi tevékenységek formái adják. A hagyományos mező- és erdőgazdálkodás évszázadokra visszanyúló folytonossága során kialakult élőhelyek megőrzése és védelme kizárólag e folytonosság további fenntartásával valósítható meg. A Maros Szoros Natúrpark érdekességei közül megemlíthetjük a következőket:

 

Sárkánygyökér (Calla palustris)

Cirkumboreális faj. Eurázsia és Észak-Amerika hűvösebb régióiban honos, megtalálható lápokban, kis tavak szélein, mocsári erdők nyiladékaiban. Románia hegyvidéki területein, alpin régióiban fordul elő. Élőhelyek fragmentálódása, eltűnése, illetve élőhelyeinek leromlása miatt a sárkánygyökér ritka fajnak számít. Élőhelyeit veszélyeztető tényezők: fás szárú növények általi árnyékolás, mocsarak, lápok lecsapolása, illetve ezek feltöltése stb. Fényes, zöld levelei szív alakúak. Évelő növény, melynek virága, termése áprilistól augusztusig figyelhető meg.

 

Dunai galóca (Hucho hucho)

A Dunai galóca a lazacfélék vagy pisztrángfélék (Salmonidae) közül a legnagyobbra növő faj. A család tagjainak közös jellemzője, hogy gyors mozgású, áramvonalas testű, jól úszó állatok, hát és farok úszójuk közt egy zsírúszó található. A galóca húsa fehérjében gazdag, nagyon ízletes, ezért régen ritka csemegének számított, de sporthalként is igen nagyra tartották. Mára már Európa szerte védett. Oxigén dús, hideg, gyors folyású vizeket igényel. A Dunában, Tiszában és a Drávában is él, de sajnos ritka.  Népies elnevezései: Gadócza, Gadoczi, Galócza, Hukó, Retke.

Fatörzsbarlangok

A vulkáni kitörések megszűnte után lerakódott vulkáni üledékes anyagba (konglomerátumba) növényi részek és fatörzsek ágyazódtak be. A szoros mélyítése a kitörések utáni szakaszban történt, ekkor került felszínre az addig tavi környezetben lévő vulkáni üledékes réteg és a külső erők hatására a forró anyagban el nem égett fatörzsek korhadásnak indultak, a helyükön idővel üregek maradtak. Az üregek lényegében a vulkáni üledékes kőzetbe beágyazódott fatörzsek lenyomatai, innen ered a lenyomatbarlang elnevezés is. A barlangok 40–80 m relatív magasságban vannak, a negyedik és ötödik terasz szintjén, amelyek a Günz-Mindel határán jöttek létre, tehát a Maros-szoros fatörzsbarlangjai is az eljegesedés ezen szakaszában keletkezhettek, fejlődésük a következő szakaszokban folytatódott (Riss-Würm) (Móréh, 1989). A fatörzsbarlangok Gödemesterháza és Ratosnya települések között, kizárólag a szoros jobb oldali lejtőin vannak, a mállásbarlangok megjelennek a bal oldalon is, de érdekes módon a fatörzsbarlangok csak a jobb oldali lejtők szikláiban találhatók meg.



 


































POLITICA DE ANTI-HARTUIRE | GALÉRIA | GIS TÉRKÉP | HASZNOS OLDALAK | KAPCSOLAT

Ez a weboldal a Kommunikációs és Társadalom Információs Minisztérium anyagi támogatásával jött létre az "Ismereten Alapuló Gazdaság" pályázat keretén belül.
”Pentru informaţii detaliate despre celelalte programe cofinanţate de Uniunea Europeană, vă invităm să vizitaţi www.fonduri-ue.ro”.